Múlt, trauma és leszámollás a vérvonallal.
Bettina Göring antropológus nem egy az ezer német Göringek közül. Ő az, akit szoros családi kötelék fűz Hermann Göringhez, Adolf Hitler házikedvenc ölebéhez.Ő a fő szerzője a Drága bácsikám című könyvnek, amelyen keresztül lezárja az évtizedekig tartó undort és szégyenérzetet – mindazt, amit a Göring-klánhoz való tartozás hozott számára édesapján keresztül. A szégyent. Holott tudjuk: az ember nem tehet arról, hová születik.
Drága bácsikám
Azok, akik kezükbe veszik a könyvet, megismerkedhetnek a Göring család nagyságával és szoros kötelékével, amelyet még vérrokoni házasságokkal is összetartottak. Történetek tárulnak fel arról, hogyan éltek befolyásukkal a német nemzetiszocializmus alatt, miközben a második világháború végnapjaiban sem tudtak elszakadni a tébolyult pompát idéző gálaestjeiktől és a pazarló életformájuktól.
Az olvasó megismerkedhet egy nővel, aki pszichéjének határait feszegetve mindent megtett azért, hogy megtisztítsa ártatlan lelkét rokonai horrorisztikus tetteitől. Elénk tárul kalandos élete, amelyet különböző kommunákban töltött tizennégy éves korától egészen harmincegy éves koráig. Attól a naptól kezdve, amikor egy veszekedés hevében ököllel esett neki édesapjának, Heinz papának.
Apu
Annak az apának, aki a csendbe és a gyűjtögetésbe burkolózva nyomta el édesanyja, Ilse Göring bűnös némaságát a második világháború éveiben. Továbbá, mint egy vesztes apa pazarló és felelőtlen életmódba menekült a Hermann Göringhez fűződő kapcsolatától – hiszen ő volt a kedvenc unokaöccse, egyben Hitler egyik legközelebbi emberének keresztfia is. Végül önpusztító magatartásával próbálta kompenzálni a gyász traumáját, amelyet testvérei, Peter és Helmuth Göring háborús halála okozott.
Az olvasók megismerkedhetnek Bettina Göring lelki tusáival, amelyek egy kényszerített elektrosokk-kezelésbe taszították őt egy dél-amerikai utazása során, amikor fiatal lányként pszichésen összeomlott a visszataszító családi múlt súlya alatt.
A könyv szerkezete fejezetenként váltakozik: egyszer Bettina életének bemutatása és különböző kommunákban töltött évei tárulnak fel, máskor pedig a családi múltat kutató epizódok. A két jól elkülöníthető történetszál önálló könyvként is megállná a helyét, amely akár zavaróan is hathat az olvasóra.
A guru
Azonban a könyv egyik legfontosabb mondandója pont egy személyesebb fejezetben tetőzik: amikor Bettina édesanyja, a csendes generáció tagjaként, felhívja lánya figyelmét a múlt ismétlődésére, amelyet Bettina elbagatellizál. A történet szerint a két nő Oregonban egy híres indiai guru kommunájában éltek, ahol a közösség szabályai egyre inkább a német nemzetiszocializmus jeleit kezdték mutatni. Ekkor szólaltak meg Bettina édesanyjában a vészharangok – hiszen egyszer már átélte mindezt. Felismerte a veszedelmes irányt váltó jeleket:
“– Te és Kali annyira elítéltetek minket – folytatta anyám –, most pedig ugyanúgy részt vesztek benne!? Így kezdődik a fasizmus, Bettina!”
A történet vége az, hogy a milicista vonásokat öltő spirituális kommuna feloszlik, vezetőjének pedig – a világszerte ismert és elismert gurunak – egy életre el kellett hagynia az Amerikai Egyesült Államokat ahhoz, hogy elkerülje a börtönbüntetést.
Nagyi
Ráadásul a könyv egy teljes fejezeten keresztül mély betekintést enged Ilse Göring – Bettina nagymamája – életébe és a Vöröskeresztnél betöltött vezetői szerepébe. Ilse, Hermann Göring testvérének, Karl Ernst Göringnek volt a felesége – a családon belüli, vérfertőző házasság kötelékében.
Az asszonyéba, aki elbagatellizálta és tagadta a Holokausztot, miközben Bettina tizennégy éves koráig a szomszéd szobában kellett együtt élnie vele. A nagymamával, aki a hitleri Németországban magas társadalmi pozíciókat töltött be, elismert socialite volt, és szavaival és tetteivel felmentette Hermann Göring hóhér döntéseit. A háború után pedig élete végéig tagadta a németek mészárlását, Európa porig rombolását és a Holokausztot. A szerző, Bettina Göring a családfakutatás és a könyv írása során végül mégis egy bizonyos fajta tisztelettel tudta lezárni önmagában a hozzá fűződő kapcsolat hiányát:
„A nagyanyámhoz való kötődésem hiánya és vele szembeni kritikám ellenére ugyanakkor valamiféle tisztelet ébredt bennem iránta a radikalitás iránt, amellyel a sorsát viselte, kérlelhetetlenül, főként önmagával szemben, ahogy újra és újra összeszedte magát, és küzdött a függetlenségéért – még ha ez végül az ólak és a konyha közötti életet jelentette is számára.”
Cut the line
Végezetül pedig a szerző és fivére, Kali, feltárják az igazságot: miért kasztráltatták magukat, amellyel véget vetettek a Göring-klán vérvonalának.
Merre tovább?
Napjaink veszélye: az elhalványuló tapasztalatok.
A könyv bemutat több sorsot, és arra is rámutat: mennyire védtelenné válnak az emberekés főként a fiatalok a szélsőséges retorikával szemben, amikor a csendes generáció emlékeinek nyomai elhalványulnak. Vészharangjaik már nem hallatszanak tisztán a társadalom peremén.
A könyv egy személyes érzelmi feloldáson keresztül emlékeztet arra, miként képes egy maroknyi ember Európa porig rombolására és a népirtásig fajulni.
Ezek a sorok a csendes generáció fogyatkozó hangját visszhangozzák, az Európában újra felbukkanó szélsőséges hangokkal egyidejűleg– mert olvasni érdemes.
A képek a könyvből lettek kimásolva
