Évekkel ezelőtt, amikor fotó-dokumentálás és kreatív életforma részese volt mindennapjaimnak, akkor egyebek mellett a Budapesten közlekedő, egykori 56-os villamoson zajló életet fényképeztem a Nyéki út és Moszkva tér között.
Az egyik este hazafele az úton találkoztam ezzel a rendkívüli családdal, akikről a következő gyönyörű képsorozatot tudtam készíteni.








A lányok, nem testvérek voltak, hanem nagynéni-unokahúg viszonyban álltak egymással és életükben első alkalommal utaztak Budapesten villamoson.
Az idősebb két, egymással szemben ülő nő anya-lánya kapcsolatban álltak.
Akik, megtiszteltek azzal a mély bizalommal, ami ahhoz kellett, hogy el tudjam készíteni az utolsó képen látható, alvó kisfiú portréját is.
A család férfi tagjait, akik a villamos kocsi elejében ültek és leszállásamkor a matriarcha, azaz a nagymama szóval intett azért, hogy engedjenek le, mert arra érdemes vagyok.
Külön hálám az életnek, ezért az élményért, a tiszteletteljes bizalmi kapcsolatért, amivel ott megajándékozott. Ritka élmény volt, hangsúlyozom, őszinte tiszteletre épült az a pár megállónyi perc, ami nekünk ott járt. Se több, se kevesebb. És, ez így volt jó.
A felvételeket crop Canon váz, fix 50 mm-lencsével – és mint minden munkámat, teljes manuális kontroll mellett – készítettem.
Kérlek vigyázz rájuk!
33