Látogatóban a főváros “buborék” óriásánál, a Biodóm vendége voltam.

A Fővárosi Önkormányzatnak leadott Enviroduna Beruházás Előkészítő szakcég 2020-ban végzett vizsgálata szerint legkésőbb 2024 őszén már átadásra kellett volna kerülnie a budapesti Biodómnak, amely állatokkal és növényekkel gazdagon telepítve, speciális klímaigényeket kielégítve része a Fővárosi Állat- és Növénykert (a továbbiakban) FÁNK Pannon Park elnevezésű terület bővítési projektjének. Minden jel szerint ez a becslés legalább olyan rossz tipp volt, mint a projekttervek leadásakor elkészített költségtervek.

Biodóm

Mindennek ellenére a Buborék komplexum alatti 1,7 hektáros betondzsungel megnyitotta kapuit. Tavaly, 2023-ban a FÁNK állagmegóvási céllal, részleges beengedés mellett otthont adott az első rendezvényének, a Sárkány Éve Lampionfesztiválnak. Azonban a „Grand Opening” idén márciusig váratott magára, amely a már 100%-os bejárhatóság mellett megrendezett első Fénydóm keretében zajlott le. A 17 napos kiállítás közel 35 ezer látogatót vonzott. A nagy érdeklődésnek köszönhetően az állatkert megalkotta új hitvallását: mégpedig egy diverz programsorozattal kívánják megóvni a hányatott sorsú “buboréksapkás” betonóriást az idő vas fogától. Az épület kihasználási lehetőségei között a közösségi programokon túl megjelentek hollywoodi produkciók is. Érdekességképpen itt forgatták a Halo sci-fi sorozatot. Az állatkert az átmeneti jellegű küldetését jövőre is tervezi folytatni és mindaddig, amíg a tér költségvetési kérdése ismét napirendre nem kerül.

Eközben, akinek lehetősége van, menjen, járja be a soron következő rendezvény keretében az épületóriást. Érdemes látni a hatalmas, 8 méter mély, 2,5 millió literes akváriumot, amelyet egy 12.800 kg súlyú, egy darabban legyártott speciális plexi választ el az érdeklődőktől. Grandiózus méretei ámulatba ejtők.

A bejárás napján a második Fénydóm, fényművészeti kiállítás töltötte meg élettel a teret. Ez alkalommal a COLLOC és a Centrum Production közös művészeti projektje több mint 500 intelligens lámpa, projektor és egyéb fényforrás felhasználásával és számos művész természettematikájú álmát vetítette ki a csupasz felületekre.

Itt, a Biodóm ezen nevezetességében, a leendő cápamedencében egy kivételes alkotás kapott helyet. Adorján Zalán és Varga Balázs gondolatait láthatjuk, az Aurita installációjuk képében, amelyet búvárok segítségével kellett telepíteni. A mű a mesterséges, ember alkotta elemeken keresztül mutatja be a halak természetes mozgását. Az alkotás mélyebb értelmében pedig a halak körkörös, szinkron úszása az összhangot és a közösségi együttműködés erejét emeli ki, annak társadalmunkat formáló hatásával. Egységben az erő.

Tovább haladva a Biodóm centruma felé, belépünk a négy kupolából álló „buboréksapka” alá. A teflon szerű és a növények számára hasznos fényt áteresztő anyagból készült „buborék” kupolaegység legmagasabb pontja 36 méter, míg az állatkert Nagysziklája csupán 34 m. A tetőszerkezet 539 csomópontból áll, amely 964 hatalmas háromszöget kapcsol össze, ezeknek a két rétege közé levegőt befújva érik el a buborékos hatást. Ez a megoldás a látványon túl hőszigetelő hatással is bír. Alulról nézve nem érzékelhetőek a háromszögletű párnák méretei, amelyek egyenként 18–20 nm-es területet fednek le. Itt érezhetjük ismét a 36 méteres maximális belmagasság valós és elsöprő hatását.

Ha nem a Fénydóm 2 kiállítása alatt nyílt volna lehetőségem a bejárásra, akkor azt írnám, hogy egyedül a fejünk felett “csüngő pamacsok” oldják a csupasz és lakatlan betondzsungel nyugtalanító, rideg hatását. Azonban ez itt egy másik történet. Köszönhetően az Inota fesztivált is dekoráló srácoknak, ismét lélegzetelállító fényfestéssel lett ez az enyészetnél többet érdemlő komplexum feldíszítve.

A Biodóm teljes hosszában akadálymentesített. A bejárás során a fény-fantázia-teremtményeken túl láthatóak voltak a növénytelepítési munkák első stádiumai, amelyek a a bejárattól legtávolabb eső medencés elefántkifutóknál már megkezdődtek.

Az élet valós jelei nem csak itt voltak megfigyelhetők, hanem már a Biodómot körülölelő szabadtéri kifutót is belakta egy-két lakó. Röviden elmondható, hogy a FÁNK nem adta fel a teret: mint az ország leglátogatottabb kulturális egysége, dolgoznak azon, hogy egy nap a Biodóm rendeltetésszerűen is megnyithassa kapuit az érdeklődőknek.

Addig is, bízzunk benne, hogy akik most lecsúsztak a második Fénydóm kiállításról, azok a jövőben egy harmadik fényművészeti kiállítás keretein belül, 2025-ben is rácsodálkozhatnak erre a grandiózus projektre. A tér biodiverz kihasználása mellett ezekkel a különleges bevetítésekkel egy olyan közönséget ért el a Fővárosi Állat- és Növénykert, akiket egyébként nem biztos hogy meg tudnának szólítani.

Addig is a végső cél eléréséhez már az is nagy segítség lenne, ha a 27%-ról a kedvezményezett, 5%-os ÁFA-elbírálás alá kerülne országunk egyik legkedveltebb intézménye.


A projektelemző beszámoló

ITT található

A Biodóm területén készült

képeket én készítettem

46

Previous Story

Mozi, mozi, mozi. Maradok Európában. Ajánló.

Next Story

“Utazás Hiroshigével”

Latest from Tények

Bird Andrea Arnold film

Bird – Andrea Arnold filmje,

ami kiszámíthatatlan, valós és magába szippant Vannak rendezők, akiknek a nevére már ugranak a színészek – akkor is, ha még a forgatókönyvet sem látták.
Go toTop

Don't Miss