Köln 75 – Vera Brandes és Keith Jarrett legendás The Köln Concert története, filmajánló

70-es évek Nyugat-Németországában járunk, Köln. A csendes generáció felnőtt és családot alapított a háború borzalmaitól megrokkant Európában. Az akkori német társadalomra hatványozottan igaz volt a „csendes generáció” kifejezés: a kegyetlenségek, amelyeket megengedtek a náci hatalomnak teljes némaságba és bűntudatba taszította a társadalmat. Az ország lakossága nagyságrendileg 7,7%-kal csökkent. A generáció, amelynek a romokból kellett felépítenie az országot, és új teret nyitnia a soron következő fiataloknak.

A Köln 75

eredeti eseményeket feldolgozó film, amely az ’56-os születésű Vera Brandes és barátainak tinédzserkorába ad betekintést. Oké, de miért is érdekes ez?!

„Ich will aber nicht immer nur gehorchen.
Sei ruhig, Fließbandbaby! Heiraten! – Nem akarok mindig csak engedelmeskedni. Kuss, futószalagbébi! Házasodj!”

Nos, a megnevezett német tinédzser csajszi 16 éves korától kezdve jazzkoncerteket kezdett szervezni. Ezt a színes folyamatot mutatja be a film, tökéletesen megvilágítva azt a terhet, amelyet a háború utórezgései hagytak hátra. Olyan törekvésekre, mint a női jogok. A korlátolt, lélektelen, robot módjára működő családi sémák, amelyek elszívják a levegőt a szeretettől.

„Ich will aber nicht immer Kinder kriegen, arbeiten und Haushalt machen. Sei ruhig, Fließbandbaby! – Nem akarok mindig gyereket szülni, dolgozni és háztartást vezetni.Kuss, futószalagbébi! Házat építs!”

A baráti összetartásról és a mindent elsöprő önerőről. Önmagunkba vetett hitről és a támogatás jelentőségéről szól a film.

“Ich will aber nicht total verblöden.
Sei ruhig, Fließbandbaby! Fernsehen! – Nem akarok teljesen elhülyülni. Kuss, futószalagbébi! Kapcsold be a tévét!”

Na de, legyen: Jazz!

A nézők egy laza utazás alatt bejárhatják a jazz korszakait. Jazz. Minden mennyiségben jazz szól a mozi során. Nem is akármilyen jazzt hallhatnak a nézők, ugyanis a film csúcspontja a Kölni Operaházba szervezett Keith Jarrett szóló jazz-zongorista estjéről szól. Arról, hogy egy 18 éves tini félelmet nem ismerve nagyot mer álmodni.

A jazzrajongók neki köszönhetik, Keith Jarrett-től, minden idők legjobb élőalbumát, a The Köln Concert felvételét, amelyet egy rozoga, próbákra használt, szétesőben lévő zongorán játszott.

Miközben a néző egy utazáson keresztül kerülhet közelebb ahhoz a mély és összetett folyamathoz, amely elengedhetetlen egy teljes improvizációs este levezetéséhez egy zsenitől.

A film zárójelentében pedig megérthetjük a fordított konzekvenciát, azt, hogy valójában mitől is olyan nagy elismerés Vera életében az az este — ahonnan indul a történet elbeszélése. A történet, amely túlmutat egy karrier kezdetének bemutatásánál most a művészmozikban.