Vízió, gesztus, kísérlet
Pontosan: mágikusan numerikus korba lépett a magyar animált rajzművészet. Ezt M. Tóth Éva, a kiállítás kurátora, a Műcsarnokkal együtt nagyon merész módon adja tudtára nemzetünknek. Hódolatukat kifejezve a csodálatos neoklasszicista épület három centrális termébe (1-1-1 ! ) állították ki a magyar animáció 111 évét felölelő tárlatot. Nem kicsit vállaltak a szervezők. Ugyanis a mainstream animációkat elkerülve a kevéssé ismert, a sorból kilógó, lázadóbb munkákat sorakoztatták fel a téma iránt érdeklődőknek és azoknak, akik csak úgy véletlenül betévednek a múzeumban.
Animáció? Mégis mi az a szerzői animáció?!
A kiállítás az úgynevezett szerzői animációs filmművészetre fókuszál, egyszerűbben és nagyon tömören szólva: egy olyan speciális filmes műfajra, amelyben az alkotó (rendező vagy animátor) egyéni művészi víziója és önkifejezése áll a középpontban; ahol az alkotó teljes művészi kontrollt gyakorol a koncepció, a látványvilág, a narratíva és az animációs technika felett. BUM!
Állati, de mit is láthatsz a Műcsarnokban?
Az első, közel 17 × 20 méteres teremben, a “vízió” jegyében veszti el a látogató a lélegzetét. Az alkotói erő, a vízió hökkenti meg az embert. A teret rendkívül magas színvonalon kihasználva lett megalkotva a tárlat, amit tátott szájjal lehet végignézni. Olyan alkotók talán kevéssé ismert munkáin lehet ámulni, mint Jankovics Marcell, aki generációk számára ismert János vitézét ábrázolta vagy éppen a Fehér ló fiát*.
Azonban a kiállításon, a vízió jegyében, a majdnem égig érő teremben szinte padlótól plafonig kivetítve látható a kétperces, emberi sors allegóriájáról szóló Sysiphus (Sziszüphosz) története. A minimalista, tuskontúrvonalakkal készített kétperces alkotás átütő ereje tökéletesen ábrázolja a mítoszt, amelyben a görög istenek Sziszüphoszt a pletykálásért megbüntetik az életre szóló, hiábavaló, mégis erőteljes munkával. A maradandó élmény garantált azoknak, akik ekkora dimenziókban láthatják az alkotást. Azt a rettenetes erőt igénylő, flowban körkörösen küszködő főszereplőt, aki a küzdelmek ellenére is képes légiességet teremteni. Légiességet az egymásba folyó fekete-fehér tusvonalakon keresztül. Megnyugtató és egyszerre kegyetlen.
Tovább haladva a gesztusok felé, az ismét impozáns méretekkel rendelkező második teremben még több mozi várja a látogatókat.
Ezt a helyet tisztességesen telepakolták képernyőkkel, amelyek mindegyikéhez két fejhallgatót is csatlakoztattak, ezzel biztosítva a párban érkezők számára a közös rövid animációs élményt. – Itt érdemes megjegyezni, hogy a kiállítást nem gyerekeknek rendezték, hiába animáció.
Akik nem hisznek a csodákban, azoknak kötelező megnézni a Riportrét. Az 1982-ben készült, társadalmunkat egy-egy jól megfogalmazott kérdéssel bemutató, technikai szempontból korát jóval meghaladó animációs filmet Kovásznai György és Lisziák Elek készítette. A valós riportfilm, amely az akkori társadalmat szociológiai örökzöld kérdésein és természetes pillanatain keresztül mutatja be, tökéletes bizonyíték arra, hogy hazánkban GARANTÁLTAN 43 éve áll az idő.
A harmadik, “kísérlet” címet viselő teremben több ízben is visszacsatolhatunk a flow-élménybe, olyan alkotásokon keresztül, mint a ’87-ben készült Ab Ovo, Cakó Ferenc hipnotikus báb- és homokanimációja. Ez a mű egyébként még a maga idejében elnyerte az Arany Pálmát Cannes-ban. Egyetlen tökéletes kifejezés illik az alkotásra: hipnotikus.
A Vízió, gesztus, kísérlet egy szép összefoglalója a magyar animáció kevéssé ismert, de annál karakteresebb és nemzetközi szinten is kiemelkedő alkotóinak.
Kinek szól a kiállítás? Hogyan érdemes megnézni azt?
Gyerekektől eltekintve bárkinek, aki szereti a rajzolt mozgóképet, vagy csak unatkozik és értelmesen ütné el az idejét. Habár tavaszodik és mindenki húzna ki a levegőre, ezért talán érdemes egy délelőtt menni, időt hagyva a tárlatnak. Utána pedig lehet kikavarni a Városligetbe sörözni-fröccsözni és élvezni a kora tavaszi napsugarakat. Eső esetén ez a büszkeséget adó, különleges és ritka kiállítás pedig tuti jó páros program. Az biztos, hogy a három termet bejárva – 1 Vízió + 1 Gesztus + 1 Kísérlet után – a misztikus hármas szám jelentése is kibontakozik: teljesség és harmónia. A hazai szerzői animáció nagyjai pedig pontosan ebben a szellemben láthatók. A művészet időtlen kerekében.
Fotók:
Eredeti Heti Mocsok termékek!
