“Legdühítőbb emlékeim apám anyjáról az 1960-as évek végére nyúlnak vissza. Védte a náci ideológiát, és amit nekem és a bátyámnak a legszörnyűbb volt hallanunk:
Extremes. Extreme behaviour. When we hear that someone—say, Gabby—“acted extreme,” most of us picture her shaking her fist, lashing out, throwing a scene. Angry.
Szélsőségek. Szélsőséges viselkedés. Ha mi, emberek azt halljuk, mondjuk, hogy Gabika szélsőségesen viselkedett, akkor döntő többségében olyan képek villannak be a fejünkbe, mint amikor
Few would deny that capturing and defining abstract concepts in visual form is a formidable challenge. Yet Hungarian documentary photographer Zoltán Molnár has embraced