Santhó Imre

Santhó Imre az erkölcs ördöge – mini portré

egy elfeledett magyar divatfotósról.

Kezeket fel! Ki és mit hallott Santhó Imréről

Nem cseng ismerősen a név?

Teljesen oké, ha nem, ugyanis a fent nevezett fickó leginkább Németországban divatfotózott az 1900-as évek elején. Magyarországon pedig leginkább a kor erkölcseit borzolta Becker Bäby színésznővel, aki örömmel állt neki aktot az illusztrációhoz, amelyet érzéki grafikái egyértelműen tükröznek. A képeken átsugárzik a finom érzékiség, a természetes bizalom és a színészi játékon túl az erotika.

Amikor a művészet hat

A kivételesen élethű és miliőt hűen ábrázoló alkotások egy olyan korban készültek, amikor erkölcsi okokból szemérem elleni vétség miatt büntetőeljárást indítottak ellen. A kor erkölcsőrei annyira bevadultak a publikált képek láttán, hogy 1921-ben, 1923-ban és 1925-ben is tárgyalták az ügyét, amelyet tekinthetünk akár önkéntelen elismerésnek is: alkotásai hatottak.

Santhó Imre

Az ügy három hónapnyi dutyival és pénzbüntetéssel zárult volna, ha Santhó Magyarországon él, így azonban az egészet szárazon megúszta, míg a büntetés néhány év múltán elévült. A perek során Bäbyt és a kiadót nem terhelte felelősség.

Hálószobatitkok

Második felesége, Katharina Haarhaous a következőképpen nyilatkozott házasságukról: „Ez a házasság rövid, szenvedélyes és nem feltétlenül a család ízlésének megfelelő volt.”

A fotós

Divatfotográfiája – a stilizált modellekkel, a szabadban – a neves Peter Lindbergh* előfutára lehetett. Santhó előszeretettel játszott a fény-árnyék hatásaival, míg stúdiófelvételeit egyszerű technikákkal – duplaexpozícióval, tükrökkel és illusztrációkkal – emelte egyedi szintre. Fotográfiai munkái javarészt német divatlapokban jelentek meg, míg az illusztrációt inkább a hazai közegnek tartogatta. Hogy ez tudatos döntés volt-e, vagy csak a hazai korszellem nem fogadta be fotográfiáját, nyitott kérdés maradt.

Egy biztos.

A Capa Központban kiállított válogatott munkáin keresztül az érdeklődő közelebb kerülhet egy bohém magyar alkotóművészhez, akiről méltatlanul keveset hallhattunk.


Peter Lindberghről* olvassatok ITT

A cikkben megjelenő felvételek eredeti helyi

cuccok a kiállításról.

BESZÉLŐ KÉPEK – SPEAKING IMAGES

The Orphan – László Nemes movie review
Previous Story

Orphan – László Nemes movie review

Imre Santhó
Next Story

Imre Santhó, the Devil of Morality – a Mini Portrait

Latest from Tények

Árva  Nemes László magyar filmdrámaja

Árva  – Nemes László magyar filmdráma

az ’50-es évek Magyarországáról, 35 mm-en Kilátástalanság: a hazai csendes generáció súlyokkal terhelt élete a második világháború utáni Magyarországon, 50-es évek. Budapest, egy nő,

Kortárs művészet és traumaoldás:

Zacis gyerekek kiállítása a Ludwig Múzeumban A művészet, az alkotás mint erő, amely elemeket és embereket kapcsol össze, ez a mágia a társadalmunk egy
Go toTop

Don't Miss