A kihívások átmozgatják az embert: felpezsdítik a vérkeringést, megmozgatják a szellemet. Egy jó kihívás után felfrissülünk, „De jó!” élményben lesz részünk. Szóval, talpra, te ott! Olvasd tovább az én kihívásomat, a The Triple Six Eight filmelemzését.
Első benyomások – Tyler Perry új filmje
Kikerekedett szemmel néztem végig a filmet. Cuppogtam a szirupban, és hálát adtam, hogy még frissen él bennem a Szeretettel a Ti Hilditétek film. A cikk befejezését követően át tudsz oda kattintani, hogy elolvasd, mert érdemes. Majd útba igazítalak.
Valós esemény vagy Hollywoodi túltolás?
Nos, a szóban forgó, Tyler Perry rendezésében készült filmről azt kell tudni, hogy szociokulturális értelemben egy rendkívül jelentős pillanatát ragadta ki a második világháborúnak, ugyanis a történet hiteles eseményeket beszél el. Ebből az okból kifolyólag a művészi képzeletet érdemes kordában tartani. Nem fiktív film, úgy, mint A Brutalista, amit előszeretettel feszegetnek, mint valós eseményeket feldolgozó alkotást. Az a mozi pont hogy fiktív. Azt, hogy miért eteti meg veled, hogy valós, szintén a cikk végén derítheted ki.
A 6888. zászlóalj története – A háború női hősei
Tehát a 6888. zászlóaljról, az afroamerikai női hadtest megalakulásáról és bevetéséről szóló film gátlástalanul nyálas módon mutatja be a valós eseményeket. A szereplők katonák személyes történetein keresztül bontakoztatják ki az eseményeket arról, hogy miként vetette be az amerikai hadsereg az első, több mint 800 fekete nőből álló hadtestét azért, hogy visszaállítsák a katonai postaszolgálatot. A postaszolgálatot, amelynek a működése azért kellett, hogy a demokratikus értékekért Európában harcoló amerikai katonák levelei hazajussanak szeretteikhez. Azért, hogy érzelmi támogatást kapjanak otthonról, megkönnyítve a háború kegyetlenségeinek elviselését. A reményért.
Miért fontos ez a történet ma?
Megközelítőleg 17 millió levelet kellett feldolgozniuk azért, hogy fenntartsák az általunk ismert demokratikus világért harcoló katonák morálját. A demokráciáért és békéért, ahol szomszédos országok nem rohanják le egymást, nem ontanak vért vallási alapon, irigységből, vagy torz történelmi nézetek miatt, és pláne nem terrorizálják egymást.
Erős téma, gyenge kivitelezés
A film egy végtelenül gyengén elkészített alkotás – mégis mély hálát ébresztett bennem. Fontos alkotás. Azért fontos, mert emlékezteti a nézőt arra, hogy mennyi emberi élet lett feláldozva a békés világért, amelynek az árát úgy tűnik, most elpazarolja a világ. Te, én, azaz mi közösen köpünk arra, hogy mennyi halott kellett ahhoz, hogy az emberiség rákját visszavágják.
Ez nem politika – Ez rólad szól
Ez nem jobb- vagy baloldali kérdés. Ez nem politikai kérdés. Ez racionalitás. Meddig engeded, hogy az általad meghatalmazott vezető hecceljen másokat? Meddig engeded útjára heccelni az ország vezetőjét? Azt, akinek bizalmat szavazol. Vajon megengeded-e nekik, hogy újra divatba jöjjön az országok egymás lerohanása? Mikor szólsz az általad megbízott vezetőségnek, hogy ez egy picit sok? Fogsz szólni?
A történelem üzenete – Emlékezzünk a hősökre
Szóval a film ezért értékes. Mert emlékeztet. Éppen idén, január 29-én halt meg egy afroamerikai vezérőrnagy Edward Greer, aki szintén a demokratikus világban hitt, függetlenül attól, hogy kire szavazott. Jött, és harcolt Európa felszabadításáért, a második világháború befejezéséért.
Emlékezz: a hatalom a tiéd
Ne feledd: az országok vezetői nem a főnökeid. Te hatalmaztad fel őket, hogy a te érdekeidet szolgálják, és egyedül te tudsz rájuk hatni. Ez a demokrácia.
Meddig engedjük kutyáinkat…és meddig magunkat?
További, hasonló témába vágó filmelemzést ITT találod, amely elképesztően bátor, fiatal német ellenállókról szól.
Illetve, hogy A Brutalista miért adja el magát csodálatos módon valós történetként, ITT derítheted ki.
A filmet a Netflixen lehet megnézni
A fekete-fehér felvételek az internet végtelenségéből várják a tulajdonosukat, itt a Heti Mocsok oldalán.
